Azerbajdzsán gazdasága

 

Azerbajdzsán a Dél-Kaukázus régió legnagyobb potenciálú gazdasága, amely az elmúlt tíz évben dinamikus fejlődést mutatott. Alapvetően a jelentős szénhidrogénkészleteknek és a magas olajáraknak köszönhetően 2004-2014 között a GDP 3,5 szeresére nőtt, az országban közel 200 Mrd USD beruházás valósult meg. Tudatos gazdasági diverzifikációs és infrastruktúra-fejlesztési programok zajlanak, így 2015 végén az ún. „non oil” szektor aránya a gazdaságban már 69%-ot ért el. (2012-ben ez az arány még 53,5% volt). 2015 végén a GDP-ből az ipar 36,7%-kal az építőipar 13,7%-kal, a mezőgazdaság 5,9 %-kal, a szolgáltató szektor 38,7%-kal részesedett.

2014 végétől az olajárak esésével Azerbajdzsán gyors gazdasági fejlődése megtorpant. A 2014-ben még 2,4%-os gazdasági növekedés 2015-ben csak 1,1%-ot ért el, az egy főre eső GDP pedig egy év alatt csaknem egyharmaddal, 7.986 USD-ről 5.559 USD-re esett. Az ipari termelés 2,4%-kal emelkedett, a mezőgazdaság a kedvező időjárásnak köszönhetően 6,7%-kal növelte kibocsátását. Kőolajból 2015-ben 0,8%-kal kevesebbet, 41,69 millió tonnát hoztak felszínre, a földgázkitermelés 1,1%-kal nőtt és 29,74 Mrd köbméter volt. A lakásépítés 13%-kal esett vissza, az ICT szektor 6,8%-kal bővült.  Az infláció felgyorsult, de éves szinten még kezelhető, 4%-os mértékű maradt. 2015-ben Azerbajdzsán külkereskedelmi forgalma mintegy 20%-kal esett vissza és 25,78 milliárd USD volt, ebből az export 16, 56 milliárd USD, az import 9,22 USD. Az export 25%-kal csökkent, az import lényegében szinten maradt.

2015-ben a nehézségek dacára sikerült megőrizni az ország pénzügyi stabilitását, egyensúlyban tartani a költségvetést, a kormányzat pedig teljesítette szociális vállalásait. Ütemterv szerint haladtak a nagy projektek, főleg presztízs célt szolgáltak, de sikeresen lezajlottak a bakui 2015. évi első Európai Játékok. Hasonlóan látványos projekt volt a Bakui Forma-1 városi futam 2016. június 17-19 közötti megrendezése, ami a következő években is látványosság marad. 2017 májusában szervezik meg Azerbajdzsánban a IV. Iszlám Szolidaritási Játékokat, amihez az infrastruktúra kész.

2016-ban Azerbajdzsánnak 100%-kal elértéktelenedett nemzeti valutával, a gazdaság szerkezeti problémáival, gyorsan apadó devizatartalékokkal, csökkenő állami bevételekkel, felpörgött inflációval és ezek nyomán kiéleződő szociális feszültségekkel kellett szembenéznie. Kedvezőtlen a regionális gazdasági környezet is.

Gazdasági paradigmaváltásra van szükség, felül kell vizsgálni az olaj-szektorra épülő gazdaságfejlesztési modellt, javítani az export versenyképességét, és a forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, áttekinthetőbb irányítási mechanizmusokat kialakítani. 2016. év során elindítottak egy erre irányuló reformfolyamatot, decemberben pedig elfogadták azt a gazdaságfejlesztési stratégiai útiterv csomagot (http://president.az/articles/21993), amely a nemzetgazdaság egészének és 11 kiemelt ágazat fejlesztésének koncepcióját tartalmazza. A hazai gazdaság védelmében sajnálatosan egy sor importkorlátozó intézkedés bevezetésére is sor került. 

Az azeri vezetés fő gazdasági-szociális célkitűzései között a következők vannak napirenden

 

  • A „non oil” szektor priorált fejlesztése;
  • a szociális vállalások lehetőség szerinti teljesítése;
  • a hazai KKV szektor támogatása,
  • az üzleti és befektetési környezet javítása, külső forrásbevonás a „non oil” szektorba
  • javítani a kormányzás hatékonyságát, és a pénzügyi fegyelmet;
  • a regionális ipari központok fejlesztése (új ipari, agrár és technológiai parkok létrehozása);
  • a gazdasági diverzifikáció természetes részeként az élelmiszerellátás biztonságának javítása, az agrár-élelmiszeripari program folytatása;
  • közlekedési projektek folytatása (Alyate kikötőterminál, BTK vasútvonal befejezése, az Észak-Dél (Irán-Azerbajdzsán- OF) vasúti folyosó kialakítása, saját hajógyártás és járműipar fejlesztése)
  • a Déli Földgázfolyosó projektjeinek (Shah-Deniz mező fejlesztése, Dél-kaukázusi gázvezeték bővítése, TANAP építése) eredeti határidőre (2018-2020) történő befejezése;
  • a turizmus fejlesztése, a képzési bázis javítása;
  • a védelmi képesség növelése, a hazai védelmi ipar fejlesztése.  

A 2017-es költségvetésben kiemelten kezelik a szociális vállalásokat és a védelmi kiadások is magasak maradnak, de a fejlesztési fejezetek csökkennek, jóllehet általános célként megmarad a gazdasági diverzifikáció folytatása. Ugyanakkor az EU számára is fontos nagy energetikai és közlekedési projektek (Shah-Deniz mezők fejlesztése, Déli Gázfolyosó építése, BTK befejezése stb.) folytatódnak, de az olajkitermelés valamelyest csökken. Egyelőre nem módosult és 2018-tól várható, hogy a Déli Gázfolyosón elindul az első gáz (Európába csak 2019-2020-tól).

Az átmeneti időszak nehézségei áthidalásához Azerbajdzsán jelentős, 38 Mrd USD körüli nemzetközi tartalékkal rendelkezik, de nemzetközi pénzügyi szervezetekkel tárgyal külső források igénybe vételéről. Ehhez jó pozíció, hogy Azerbajdzsán külföldi eladósodottságának a GDP-hez viszonyított aránya nem magas 20% körüli.

A 2016. évi gazdasági folyamatok nem voltak kedvezőek, január-októberben 3,7%-kal csökkent a GDP és összege 49,22 Mrd manat volt. A csökkenés fő összetevője az építőipar erős, 30% körüli visszaesése volt. Az ipari termelés csak 0,2%-kal csökkent és ezen belül az ipar non-oil összetevőjében 3,4% volt a növekedés. A mezőgazdaság 1,8%-kal bővült.  Az infláció 11,6%-os volt, a beruházások 26,3%-kal estek. Az átlagbér 2016 október végén 490,5 manat volt, nominálisan 6,5%-kal nőtt. 2016 első kilenc hónapjában Azerbajdzsán külkereskedelmi forgalma 23%-kal csökkent és 12,74 Mrd USD volt, ebből az export 6,54 Mrd USD, az import 6,20 Mrd USD. A kivitel 34%-kal esett vissza, a behozatal 6%-kal csökkent. Az export 87%-kát adták a szénhidrogéntermékek, 4,3%-ot az agrár-élelmiszeripari kivitel. A szaldó többlete 6,4 szeresen maradt alatta az előző év azonos időszakának és 340 M USD-t tett ki.