A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) értelmében a felhatalmazott konzuli tisztviselő a konzuli tanúsítvány kiállításánál a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el. A konzuli tisztviselőt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a konzuli működésének megszűnése után is fennmarad. A fél, jogutódja és törvényes képviselőjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. A konzuli tanúsítványokról, valamint az érintett magyar állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett egyetértésével adható felvilágosítás.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Kjtv.) 136. §-a alapján a magyar külképviselet az alábbi tényekről vagy állapotról állíthatnak ki konzuli tanúsítványt:

a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,

b) a fordítás helyességéről,

c) az aláírás és kézjegy valódiságáról,

- ha a fél az okiratot a konzuli tisztségviselő előtt írja alá, vagy

- az okiraton levő aláírást a konzuli tisztviselő előtt a sajátjának ismeri el.

d) magyar állampolgár életben létéről

Amennyiben Ön nem a fent említett tanúsítványok egyikét szeretné megkapni, hanem egy magyar iratot szeretne Azerbajdzsánban felhasználni, és ennek érdekében az okirat valódiságát szeretné hitelesíteni, akkor nem konzuli hitelesítésre, hanem apostille-ra van szüksége!

Magyar iratra az apostille-t az illetékes magyar hatóság, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Magyar Országos Közjegyzői Kamara állítja ki. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet tehát, hogy a külképviseletek az apostille kiállítására nem illetékesek!

Amennyiben azerbajdzsáni okiratot kíván Magyarországon felhasználni, akkor a szükséges apostille beszerzéséről Azerbajdzsánban http://mfa.gov.az/content/919 oldalon tud tájékozódni.