A magyar-azeri gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok

 

A dél-kaukázusi régióban Magyarország meghatározó külkereskedelmi partnere Azerbajdzsán, a Keleti Nyitás kezdeményezés egyik fókusz országa.

A magyar-azeri áruforgalmat - az olajárak alakulásától és a manat árfolyamától függő - hullámzás jellemzi, de tendenciáját tekintve növekedést mutat. A növekedésben szerepet játszik az elmúlt időszakban felélénkült magas szintű politikai és szaktárcák közötti párbeszéd, a magyar gazdaságdiplomáciai aktivitás (GVB ülések szerepe), és a kereskedelemfejlesztési tevékenység (kiállítások, üzletember találkozók) fellendülése.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyezményes keretei csaknem teljesek, a fontosabb aláírt megállapodások a következők:

 

  • Beruházás-védelmi megállapodás (2007)
  • Egyezmény a kettős adózás elkerüléséről (2008)
  • Gazdasági együttműködési megállapodás (2008)
  • Légügyi megállapodás (2014)
  • Turisztikai együttműködési megállapodás (2014)
  • Infokommunikációs együttműködési megállapodás (2014)
  • Agrár tárcaközi megállapodás (2014)
  • Stratégiai partnerségi megállapodás (2014)        

2014-ben kivitelünk 72,3 millió dollár volt és 8%-os növekedést mutatott, míg 2015-ben a magyar kivitel 65,8 M USD-t tett ki és 8,8%-kal csökkent.  (a csökkenés alapvetően az USD/euró árfolyamváltozásból adódott).  Importunk évek óta csekély, 2015-ben mindössze 79 ezer dollárt tett ki. 2016. I-IX havi adatok szerint a magyar export 32,93 M USD volt és 38%-kal csökkent. Importunk eközben többszörösére nőtt és 16,09 M USD-t tett ki.  

A magyar export struktúrája (2015 évi adatok szerint) korszerű, 50%-át feldolgozott termékek adják, 21,3%-át gépek és berendezések, 27,6%-át élelmiszerek alkotják.

Fontos összetevője kétoldalú kapcsolatainknak a szolgáltatáskereskedelem, amely 2015-ben 8,57 M USD-t tett ki ebből a magyar export 4,21 M USD, az import 4,36 M USD volt.

Azerbajdzsánból érkező külföldi közvetlen beruházást a Magyar Nemzeti Bank nem regisztrált.

 

A magyar-azeri áruforgalom alakulása (millió USD)

 

Időszak

Import

Export

Áruforgalom (export+import)

Külkereskedelmi egyenleg

2013

0,06

67,15

67,21

67,09

2014

0,25

72,26

72,51

72,01

2015

0,08

65,83

65,91

65,75

2016 I-IX. hó

16,09

32,93

49,02

16,84

Forrás: KSH

 

A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik meghatározó fóruma a Magyar-Azeri Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság (KKB) aminek jogalapját a 2008-ban aláírt kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodás adja. Az alakuló ülésre 2010. február 23-án került sor Budapesten, a legutóbbi (hatodik) ülés Bakuban volt 2016. június 27-28-án. A magyar társelnök Szijjártó Péter KKM miniszter, az azeri Shahin Mustafayev gazdasági miniszter. A KKB 7. ülésére 2017 folyamán, Budapesten kerül sor.

A korábbi évek magas szintű kontaktusai impulzust adtak több vállalati kezdeményezésnek. A perspektivikus együttműködési ágazatok között tartjuk számon az infokommunikáció, az agrár-élelmiszeripar, az energetika, építőipar, az infrastruktúra-fejlesztés és közlekedés, a környezetipar és vízgazdálkodás, valamint az egészségügy területeit. Az áruforgalom növelése mellett a projektszerűség erősítését és a kölcsönös befektetések élénkítését szeretnénk elérni. A külgazdasági eszközrendszer részeként, az EXIM Bank mintegy 200 M USD összegű keretet nyitott az Azerbajdzsánba irányuló magyar export kedvezményes finanszírozására.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. márciusi, bakui látogatása alkalmával a felek megerősítették, hogy az elmúlt időszak világgazdasági és világpolitikai fejleményei következtében szükség van a magyar-azeri gazdasági együttműködés struktúrájának átalakítására: az egyszerű termékexportról át kell állni a magas hozzáadott értékű exporttermékek és szolgáltatások értékesítésére. Ennek megfelelően a felek öt területet azonosítottak be, amelyeken szorosabbra lehet fűzni a kapcsolatokat, ezek: az IT-szektor, az infrastruktúrafejlesztés, a vízgazdálkodás, az energetika és a mezőgazdaság. A miniszterelnöki látogatáshoz kapcsolódóan Bakuban üzleti fórumra és több vállalatközi együttműködési megállapodás aláírására került sor az agrár-élelmiszeripar, az ICT szektor, a közlekedés-logisztika és a szolgáltatások terén.

  Az elmúlt időszakban több nemzetközi finanszírozású azerbajdzsáni tendert nyertek el magyar cégek vagy szervezetek, amelyek megvalósítása már zajlik vagy előkészület alatt áll. A magyar bekapcsolódás fő területei az állategészségügy, az agrárszektor irányítása, elektronikus ügykezelő rendszerek kiépítése, nukleáris technológiák, munkaügyi szervezés stb.    

A Wizz Air 2016 márciusa óta ismét üzemelteti közvetlen Budapest-Baku járatát. 2016 novemberétől a téli szezon csökkent utazási igényeire való tekintettel heti egy járat közlekedik. 

2016. januárjában a BLS International cég és azeri partnere üzemeltetésében Bakuban magyar vízumközpont nyílt. A vízumigénylések átvételének kiszervezéséről Magyarország a két ország közötti kapcsolatok erősítése, az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatok kialakulásának elősegítése, a turisztikai kapcsolatok szorosabbra fűzése, valamint a WizzAir járatok újraindulása miatti forgalomnövekedés megfelelő kiszolgálása érdekében döntött.

Az NGM és az azeri Kulturális és Turisztikai Minisztérium között 2014 novemberében tárcaközi turisztikai megállapodás került aláírásra. Azerbajdzsán tekintetében a Magyar Turisztikai Ügynökség Moszkvai Irodája van megbízva az idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésével. A WizzAir járatindításával újra lehet gondolni a turisztikai kapcsolatok kölcsönös élénkítését, megfelelő marketinggel és üzleti aktivitással növelhető az azeri beutazó turizmus. Az azeri irodák Magyarországot eddig főként Budapesttel és a Balatonnal azonosították, emellett most kifejezett kereslet lehet kombinált utakra (pl. a Budapest-Bécs látogatásokra), de van potenciálja a hazai termál- és gyógy turizmusnak is.

2016-2017 az azeri gazdasági visszaesés miatt a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is bonyolult időszaknak mutatkozik: a manat leértékelése duplájára drágította az importot, importfinanszírozási problémák is vannak, emellett azeri részről 2016 folyamán több importkorlátozó intézkedést vezettek be, amelyek együttesen a magyar áru- és szolgáltatás export visszaesésében mutatkozott meg. Azerbajdzsánban - várhatóan középtávon - a korábbi éveknél alacsonyabb volumenű projektfinanszírozásra kell számítani, és erősödnek az importhelyettesítő törekvések, ami a tervezett közös projektek megvalósítását is hátráltathatja. Ugyanakkor, amennyiben magyar vállalkozások ki tudnák/szeretnék használni a változások nyomán megnyíló új lehetőségeket, s vegyesvállalati formában befektetnének új azerbajdzsáni termelő kapacitások létrehozásába, széleskörű preferenciákra és szubvenciókra számíthatnak többek között a most létesülő új ipari, agrár-és logisztikai parkokban. A beruházást vagy vegyes vállalati formát vállaló magyar cégek számára az azeri Gazdasági Minisztérium kedvezményes rezsimet tud biztosítani (7 év mentesség a föld és vagyonadóra, 50% társasági adókedvezmény, vám- és ÁFA-mentesség a behozott berendezésekre).

A Keleti Nyitás koncepciójának megvalósításaként, a KKV szektor erőteljesebb külpiaci megjelenéséhez kereskedőházak felállításáról született döntés. 2012. decemberében került sor magyar kereskedőház megnyitására Bakuban, amelynek működtetését 2014-től a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vette át. A Bakui Iroda aktív tevékenységet folytat.

Elérhetőségek: Ibrahim Ismayilov – irodavezető (angol és orosz nyelvismeret)

Email: ibrahim.ismayilov@tradehouse.hu

Telefon: +994 55 346 6710

 

További hasznos információk a piacépítéshez:

 

  • Az azeri piaccal ismerkedő magyar cégek számára hasznos lehet az AZPROMO befektetési ügynökség általános anyagait, szektoriális ismertetőit és cégkatalógusát áttekinteni www.azpromo.az
  • A Baku Expo Center aktuális nemzetközi kiállítási programja az alábbi linken érhető el: http://www.bakuexpocenter.az/en/

 

  • Közbeszerzések, tenderek:

http://tender.gov.az/new/?lan=en

 

  • Privatizáció:

http://privatization.az/index.php/en/

 

  • Cégkeresők, üzleti portálok:

www.navigator.az

http://abc.az/eng/